Foto: Magločistač
Sokan kérdezés nélkül is leadják személyi igazolványukat a portásnál, amikor belépnek egy állami intézménybe, de kevesen tudják, hogy a biztonsági őrök az igazolvány felmutatásával is kötelesek beengedni a polgárokat az adott intézménybe – írja a 021 hírportál.
“A személyes adatokról szóló törvény ellen vétenek azok a személyek, akik megőrzésre kérik el egy polgár személyi igazolványát, amíg az az épületben tartózkodik. Kivéve természetesen, ha az igazolvány megőrzését külön törvény szabályozza”, mondja Rodoljub Šabić, közhasznú információkkal és személyi adatvédelemmel foglalkozó biztos.
A közigazgatási és bírósági épületek bejáratánál az illetékes személyek gyakran addig tartják maguknál a hivatalos ügyeit végző polgár igazolványát, amíg az az adott épületben tartózkodik, ez a gyakorlat azonban törvényellenes – mutatott rá több ízben is az adatvédelmi biztos. Ezért a belügyminiszter néhány hónapja elrendelte ennek a gyakorlatnak a megszüntetését a rendőrállomásokon.
“Logikus lenne, ha mindenki, aki épületek őrzésével foglalkozik, követné ezt a példát. Talán nincs szükség arra, hogy a biztos mindenkit egyenként figyelmeztessen”, hangsúlyozza Šabić.
De mi a teendő abban az esetben, ha az illetékesek nem adják vissza a személyi igazolványt?
“Azt tanácsolom a polgároknak, hogy követeljék a jogaikat. Tudom azt, hogy sokan ezt nem teszik meg, mert attól félnek, hogy akkor nem léphetnek be az adott intézménybe, és nem végezhetik el hivatalos ügyüket, de mégis a legfontosabb az, hogy a polgárok saját maguk védjék meg a jogaikat. Örülök annak, hogy ez egyre többször fordul elő, és hogy a közvélemény, valamint az illetékes intézmények is felfigyeltek erre a jelenségre. Tehát, hogy a polgárokat úgymond zsarolják azért, hogy megadják adataikat, amiket egyébként nem kötelesek”, magyarázza Šabić.
Az adatvédelmi biztos eddig 150 esetben indított szabálysértési eljárást. Noha a büntetések összege a jogi személyek esetében 50 000 és 1 millió dinár, a felelős fizikai személyek esetében pedig 5 000 és 50 000 dinár között mozog, a bíróságok általában az összeg minimuma körüli büntetést rónak ki.
A polgárok nem tudják mindig, hogy milyen esetekben kötelesek megadni a személyes adataikat.
“Egyes esetekben, például a rendőrségen, az orvosnál és a bíróságon ez egyértelmű. Más esetekben azonban a polgárok kérhetik az illetékes személytől, hogy mutasson rá, milyen törvényi alapon kéri az adatokat”, mondja az adatvédelmi biztos.
Forrás: Vajdaság ma
Komentari odražavaju stavove njihovih autora, ne nužno i stavove redakcije portala Magločistač. Na našem sajtu biće objavljeni svi pristigli komentari, osim komentara koji sadrže govor mržnje, psovke i uvrede ili nisu u vezi sa temom članka koji se komentariše. Govor mržnje je definisan Zakonom o javnom informisanju i medijima, koji u članu 75. kaže: „Idejama, mišljenjem, odnosno informacijama, koje se objavljuju u medijima ne sme se podsticati diskriminacija, mržnja ili nasilje protiv lica ili grupe lica zbog njihovog pripadanja ili nepripadanja nekoj rasi, veri, naciji, polu, zbog njihove seksualne opredeljenosti ili drugog ličnog svojstva, bez obzira na to da li je objavljivanjem učinjeno krivično delo”. Pre nego što budu objavljeni, komentari moraju biti odobreni od strane naših moderatora, pa vas molimo za malo strpljenja.