LÁZAR: KÉTFÉLE HATÁRZÁR ÉPÜL A SZERB-MAGYAR HATÁRON

LÁZAR: KÉTFÉLE HATÁRZÁR ÉPÜL A SZERB-MAGYAR HATÁRON

Foto: EPA

Objavio: Magločistač

21.07.2015

Kategorija: Subotica

Kétféle határzár építéséről döntött a magyar kormány keddi ülésén, a könnyen átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

Lázár János közölte: a horganyzott kerítés a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb-magyar határvonaltól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres úgynevezett NATO-drót is kerül, azt magyar oldalról egy oszloprendszer támasztja meg.

A csaknem 30-40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek – tette hozzá.

A lehető leghamarabb létrehozandó, 175 kilométernyi ideiglenes határzár építéséhez 980 ezer négyezetméter magántulajdonban lévő területet vesznek igénybe, amiért egy egyszeri kártalanítást fizetnek a tulajdonosoknak, valamint 160-170 forintnyi használati díjat négyzetméterenként – fűzte hozzá.

A kormányhivatal erről szóló döntését a földtulajdonos bíróságon támadhatja meg, ám az nem hátráltatja az építést.

Az ideiglenes határzárral összefüggésben kifejtette: az aljnövényzet irtása, a talaj-előkészítés, az utak rendbetétele megkezdődött.

A kerítésen táblák jelölik majd a legközelebbi legális határátlépési pontokat, semmi nem zárja ki, hogy a valódi politikai menekültek azokon – a szabályok betartásával – belépjenek. “Nem a falon, hanem az ajtón érdemes bejönni Magyarországra” – fogalmazott a tárcavezető, megjegyezve: tudomásul kell venni, hogy “régivágású emberek vagyunk, azt a szokást valljuk, hogy ha valahova az ember be akar menni, akkor először kopogtat, s lehetőség szerint nem a falat töri át”.

A miniszter elmondása szerint folyamatosan nő az illegális határátlépők száma, ami az év végére akár a 300 ezret is elérheti. Az elmúlt hónapokban Európába többen érkeztek a Balkán irányából, mint a Földközi-tenger felől Olaszországba belépve – ismertette, hozzátéve: Magyarország a legveszélyeztetettebb ország lett.

Lázár János kérdésre azt is leszögezte: az embercsempészet csak magyar-osztrák-német-macedón és balkáni együttműködéssel valósulhat meg. Ahol Európában hasonló határzárat létesítettek, ott tizedére-hetedére esett vissza a próbálkozók száma – fűzte hozzá.

A szegedi diáklány esetét firtató kérdésre, akit azért bántalmaztak, mert barátját illegális bevándorlónak nézték, azt mondta: a kormány elítéli az ilyen bűncselekményeket, amelyeket meg kell torolni. Elmondása szerint ilyen dolgok ott fordulnak elő, ahol megjelenik a bevándorlás, függetlenül attól, hogy az eset összefüggésben volt-e a konkrét bevándorlással.

A kormány tárgyal annak ütemezéséről is, hogy lakott területen kívül felállított sátrakban helyezze el átmenetileg az ide érkezőket.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány elkötelezett amellett, hogy a határsértés bűncselekménynek minősüljön. Az igazságügyi miniszter konkrét javaslatáról még tárgyal a kabinet.

A miniszter emlékeztetett, hogy augusztus elsején hatályba lép az a jogszabálycsomag, amely megakadályozza, hogy bárki visszaéljen a menekültjoggal.

A kormányülésen tájékoztatót hallgattak meg az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei hétfői tanácskozásáról. A kormány sikeresnek ítélte a belügyminiszter és a külgazdasági és külügyminiszter szerepét amiatt, hogy az Európai Bizottság és annak illetékes biztosai már a testület tárgyalási dokumentumaiba is bevették, hogy Magyarország kiemelten veszélyeztetett hely, s nem képes ilyen volumenű nyomás mellett bárkit befogadni – hangoztatta a tárcavezető. (MTI)

Forrás: Vajdaság ma

Podelite sa prijateljima:

Leave a Reply

Vaša email adresa neće biti objavljenja. Obavezna polja su markirana *

Upišite tekst *

Komentari odražavaju stavove njihovih autora, ne nužno i stavove redakcije portala Magločistač. Na našem sajtu biće objavljeni svi pristigli komentari, osim komentara koji sadrže govor mržnje, psovke i uvrede ili nisu u vezi sa temom članka koji se komentariše. Govor mržnje je definisan Zakonom o javnom informisanju i medijima, koji u članu 75. kaže: „Idejama, mišljenjem, odnosno informacijama, koje se objavljuju u medijima ne sme se podsticati diskriminacija, mržnja ili nasilje protiv lica ili grupe lica zbog njihovog pripadanja ili nepripadanja nekoj rasi, veri, naciji, polu, zbog njihove seksualne opredeljenosti ili drugog ličnog svojstva, bez obzira na to da li je objavljivanjem učinjeno krivično delo”. Pre nego što budu objavljeni, komentari moraju biti odobreni od strane naših moderatora, pa vas molimo za malo strpljenja.